"Nem az a legjobb barátod ki emlékönyvedbe ír ,
hanem az ki veled együtt örül , s veled együtt sír"
"Ismerem azokat a szavakat,
amelyeket még ki sem ejtettél.
Már tudom hová tartasz,
mikor még el sem indulsz.
Tudok a féltett titkaidról,
amiket mélyen elrejtesz.
Mindent tudok rólad, kedvesem,
nem vagyok kém, csak szeretlek!"
"S ha nem volt még halálos szerelem,
azt akarom, ez halálos legyen.
Értelmes kín, mert nincs értelme annak,
ha embereknek üres kínjai vannak,
s ha nem szeretsz úgy, mint temagadat,
én meg fogom majd ölni magamat,
nemhogy szerelmem vagy bosszúm mutassam,
de jobban fájna elsorvadni lassan,
árnyék leszek, melytől szorongva félsz,
bíró, kitől büntetést nem remélsz.
Vigyázz, ne hagyj meghalnom, amíg élsz."
"A szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz, és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol."
"Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy SZERETLEK!"
Most még ennyi !